Rekord pénzeket fektettek a befektetők fenntartható befektetési alapokba a koronavírus-válság idején, ezzel az ESG-alapokban kezelt vagyon új csúcsra, ezermilliárd dollár fölé nőtt – számol be a hírről a Financial Times.
Egyre több magyarból válik prémium banki ügyfél, a Portfolio Prémium Banki felmérése alapján nem okozott különösebb fennakadást a koronavírus-válság. Egyre nehezebb viszont bekerülni a milliomosklubba: egyre több a limitemelés a szolgáltatóknál, a „tagsághoz” havi szinten már legalább 400 ezres fizetés kell. A szolgáltatók adatközléséből kiderül, hogy továbbra is az OTP a legnagyobb prémium banki szolgáltató Magyarországon kezelt vagyont tekintve, ügyfelekből viszont a K&H gyűjtött a legtöbbet fél év alatt.
Minden lesz, csak nem egyszerű az európai alapkezelők számára az elkövetkező időszak: erősödik a költségnyomás, a jövedelmezőségi mutatók romlanak, a szabályozói elvárások sokasodnak, a koronavírus-válság pedig minderre még rátett egy lapáttal, így az európai szolgáltatók körében is jelentősebb konszolidáció várható. Dean Frankle-t, a BCG nyugat-európai, dél-amerikai és afrikai vagyonkezelői szegmensének igazgatóját és Christian Klingkowskit, a BCG alapkezelői és pénzügyi intézményi piac vezető elemzőjét kérdeztük arról, milyennek látják az európai alapkezelői szektor jövőjét, miután nemrég jelent meg globális vagyonkezelői tanulmányuk. Érdekes különbségekre világítottak rá a szakértők a nyugat- és kelet-európai befektetők kapcsán: nyugaton például a részvénybefektetések az erősebbek, keleten a befektetők jobb szeretik szakértő kezekre bízni alapjaikat.
Európában átlagosan kevesebb mint egy évig tartják a befektetők befektetési alapjaikat, pedig többségük ajánlott befektetési időtartama ennél jóval hosszabb. Az Efama friss jelentése szerint a tavalyi részvény- és kötvénypiaci jó teljesítmény nagyban hozzájárult ahhoz, hogy jelentős vagyonnövekedést könyvelhessen el az európai alapkezelői piac, amely így már közel 18 ezermilliárd eurónyi vagyon felett őrködik. Magyarország is kiemelkedett a kötvényalapok értékesítésében, de a számok csalókák.
Hiába nőtt majdnem minden régióban kétszámjegyű összegben az alapkezelőknél kezelt vagyon, és hiába itt az egyik legmagasabb a profitmarzs a pénzügyi szolgáltatók körében, kihívás előtt áll a piac, az alapkezelést mostani formájában az egyre csökkenő díjbevételek és a passzív befektetések felé való elmozdulás sem segíti. A BCG Asset Management jelentése szerint a koronavírus az eddigieknél is nagyobb sebességbe kapcsolhatja a digitalizációt, termékinnovációt és felvásárlásokat is a szektorban.
A magyar alapkezelők jövőjéről és piaci kilátásairól a Portfolio idén 10. alkalommal megrendezésre kerülő Öngondoskodás konferenciáján bővebben is szót ejtünk. Gyere el te is november 10-én!
A K&H Alapkezelő közleménye szerint minden, az alapkezelő által kezelt alap és intézményi portfólió esetében a kezelési jogot átadják a KBC Asset Management magyar fióktelepének. Ha ez utóbbiról valaki még nem hallott volna, nem meglepő, ugyanis csak idén márciusban alapították. A változások július 1-jével lépnek hatályba, a döntés az összes alapot érinti. Az alapkezelő Portfolio-nak küldött válasza szerint a cél a hatékonyságnövelés és a szinergiák kiaknázása.
Igyekeznek mindent megtenni az amerikai nyugdíjalapok annak érdekében, hogy elérjék a kitűzött hozamcélokat. Még akkor is, ha ez a tőkeáttétel növelését és kockázatosabb befektetéseket jelent - számol be a hírről a Financial Times.
Nagyon igyekeztek maguk mögött hagyni a 2018-as piaci turbulenciákkal tűzdelt évet a magyar alapkezelők, ami a friss beszámolók szerint sikerült is: tavaly jelentőset ugrott a nagyobb szolgáltatók nyeresége, az OTP Alapkezelőé egyenesen kilőtt. A legnagyobb vagyont befektetési alapokban továbbra is az Erste Alapkezelő kezeli, de ha a pénztári és biztosítói vagyonokat is nézzük, ismét az OTP kerül az első helyre.
A befektetési alapokban kezelt vagyon 61%-a a legnagyobb alapkezelők kezében koncentrálódik a világon, különösen az idei év első három hónapjában gyorsult fel ez a tendencia – írja a Financial Times. A lap szerint ez válság idején problémát is jelenthet, mivel a túl sok pénzt kezelő alapkezelők rendszerszintű kockázatot hordoznak.
51 ezermilliárd dollárnyi vagyont kezelnek világszerte a világ nyugdíjalapjai, amelyek tavaly a jó tőkepiaci környezetnek köszönhetően átlagosan több mint 15%-kal növelni tudták a nyugdíjpénzt. A Willis Towers Watson tanulmánya szerint komoly döntések és kihívások előtt áll a világ nyugdíjrendszere: egyre több pénzt allokálnak alternatív befektetésekbe a kötvények és részvények rovására, a következő 10 év meghatározó trendje a befektetésekben is a fenntarthatóság lesz. A legnagyobb nyugdíjpiacokon tavaly először haladta meg a járulékfizetésen alapuló nyugdíjprogramok (DC) vagyona a járadékfizetésen alapuló programokét (DB), ez pedig újfajta helyzetet teremthet.
15 év alatt, tehát amióta gyűjtjük a befektetési alapok havi adatait, nem láttunk olyan vagyonvisszaesést havi szinten, mint most márciusban. A befektetési alapok kezelt vagyona több mint 456 milliárd forinttal esett vissza, ezzel közel három év munkáját törölte ki a szektornak a koronavírus miatti befektetési veszteség és az azzal összefüggő jelentős tőkekivonás.
A Franklin Templeton 4,5 milliárd dollárért veszi meg a szintén az amerikai alapkezelői piacon tevékenykedő Legg Masont, a tranzakcióval egy 1500 milliárd dollárnyi vagyont kezelő szolgáltató jön létre – derül ki a Templeton közleményéből. A tranzakció érdekessége, hogy a Templeton egy nála nagyobb alapkezelőt vesz meg, miután a Legg Mason több mint 800, a Templeton pedig 700 milliárd dollár körüli vagyont kezel.
Miközben az elmúlt időszakban csökkent a háztartások befektetési alapokban tartott pénze, új rekordot döntött a teljes alapkezelős piac: a befektetési alapok vagyona januárban 6530 milliárd forintra duzzadt. Ez legfőképpen a beáramló pénzeknek köszönhető, túl sok hozamot ugyanis nem tudtak múlt hónapban elérni az alapok. A legtöbb pénzt a kötvény, vegyes és abszolút hozamú alapok gyűjtötték.
Összesen 120 milliárd eurónyi tőke áramlott tavaly európai ESG-alapokba, egyre több befektető keresi a zöld és etikus befektetési lehetőségeket – írja a Bloomberg.
Alig lépték át az 5000 milliárd forintos küszöböt, máris a 6 ezreset veszik célba a magyar privátbanki szolgáltatók. Egy év alatt ugyanis akkorát nőtt a privátbanki vagyon, amekkorát legutoljára 2007-ben, a válság előtt láttunk. Ezek után nem meglepő, hogy az egy ügyfélszámlára jutó átlagvagyon is új rekordon van 131 millió forinttal, a privátbanki vagyon pedig úgy tudott közel 22%-kal nőni, hogy a gazdagok portfóliójában a részvények aránya nem nőtt, tehát jócskán lemaradtak a tavalyi év befektetési sztorijáról. A legnagyobb privátbanki szolgáltató továbbra is az OTP, privátbanki ügyfélnek lenni pedig egyre nehezebb, mivel több szolgáltatónál már 100 milliós a belépési limit.
Rekord összegű pénzt gyűjtött ügyfeleitől a világ legnagyobb alapkezelőjének számító BlackRock tavaly, összesen 429 milliárd dollárt – írja a Financial Times.
Elképesztő hajrát nyomtak decemberben a befektetési alapok, összesen több mint 150 milliárd forintnyi friss tőke áramlott a szektorba. Ennyi pénzt egy hónap alatt utoljára 2014 januárjában láttak az alapok, ezzel pedig a kezelt vagyon is megközelítette a 6500 milliárd forintot. Tavaly több szabályozói változás is érintette a piacot, ami miatt jelentős vagyoni átrendeződések voltak, de összességében kijelenthető: nem sokan voltak, akik tavaly buktak volna befektetési alappal. Beszédes adat, hogy a teljes szektor vagyiarányosan közel 7%-os hozamot ért el 2019-ben.
Meghaladta a 10 ezermilliárd dollárt az indexalapokban kezelt vagyon a világon, különösen a 2008-as válság után lettek felkapottak az olcsóbb befektetési termékek, miközben az aktívan kezelt és jóval drágább alapokból folyamatosan áramlik ki a pénz - írja a Financial Times.
A részvényalapok mellett a vegyes alapok is azok közé a befektetési alapok közé sorolhatóak, amelyekkel szinte lehetetlen volt bukni 2019-ben: egyéves időtávon 116 sorozatból mindössze kettő végzett mínuszos hozammal, 35 alappal pedig legalább 10%-ot lehetett keresni tavaly. A részvénytúlsúlyos portfóliók között nem volt ritka a 20% körüli hozam, a Sharpe-mutató alapján pedig egyértelműen az látszik: kifizetődő volt vegyes alapokkal nagyobb kockázatot vállalni.
Óriási összeg áramlott ki tavaly a Franklin Templeton alapjaiból, több, mint bármelyik másik amerikai alapkezelő alapjaiból. Különösen sok pénzt veszített a sztármenedzser Michael Hasenstab által kezelt kötvényalap – írja a Financial Times a Morningstar adataira hivatkozva. A szakember néhány éve jelentős magyar kötvényportfóliót épített fel, amivel egyesek szerint az államcsődtől védte meg Magyarországot.
Szerintük ez nem segíti elő a béke ügyét.
Marad az adósságfék, és jön a növekedési turbó is.
Hírfolyamunk az ukrajnai háborúról percről percre.
Az oroszok megsemmisítettek egy Sz-300PSz-t.
Nejizspapa altengernagy szerint gyakorlatilag menekülőre fogta az orosz hadiflotta.
Kemény bírálatot fogalmazott meg David Pressman.
Az ipar, a kiskereskedelem és a külkereskedelem sem alakult szépen.
Vezetéstechnikai szakértőt kérdeztünk.
Egri Gábort, a Független Benzinkutak Szövetségének elnökét kérdeztük.
